Dunaföldvári Csonka-torony

Dunaföldvári Csonka-torony

Földvár neve először 1199-ben bukkan fel „Monasterium de Felduar" alakban, ahol Vak Béla király Szent Péter tiszteletére alapított apátságot. A vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük.

Török (Csonka)-torony:

Az Öregtorony, Csonka-torony, vagy Töröktorony néven ismert négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. A részben kőből, részben téglából épült torony tetőkialakítása gúla alakú. Az erős palánk és a szép torony azonban az építést követően még negyed századot sem ért meg épségben. 

1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.

A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát, egyszer a császáriaké, másszor a kurucoké volt. 

A békeévek beköszöntével külső védőműveit lebontották, de a vaskos öregtornyot uradalmi börtönként, majd magtárként hasznosították. 1858-ban Dunaföldváron hatalmas tűzvész pusztított, a torony teteje és belső faszerkezete is teljesen leégett. Utána „csonkán” építették újjá.

Kiváló megfigyelőpont volt a dunai hajóforgalom ellenőrzésére. A középkorban a mai híd közelében gázló volt.

Az épület ma, múzeumként üzemel.

A torony mellett látható szobrot Magyar László, a neves Afrika-kutató születésének 170. évfordulójára emelték, aki Dunaföldváron töltötte gyermekkorát, az itteni iskola padjai közt szerezte az első ismereteit Afrikáról.

A Várkapu:

A kézzel faragott várkapu Csepeli István dunaföldvári fafaragó népi iparművész munkája.

A toronyból gyönyörű a kilátás:

Egy érdekes történet a török időkből:

A törökök a 14-18 éves fiúkat, lányokat egy gályára terelték, el akarták vinni őket Törökországba janicsárnak, illetve háremhölgynek. Este az asszonyok rimánkodni kezdtek az agának, hogy engedje el a gyerekeket. 

Azt mondta nekik, ha az előttük lévő fehér kötény feketévé változik, akkor elengedi a gyerekeiket. Az asszonyok erre bodza bogyók levével feketére festették kötényeiket. 

Vitték nyomban az agához, de az csak nevetett rajtuk. Erre a földvári legények éjszaka megtámadták a gályákat, a rabokat kiszabadították az őröket pedig a gályába zárták és leengedték a Dunán. 

Ennek emlékére a mai napig a népviseletbe öltözött menyasszonyok köténye is fekete.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=P8RBYwmWt3E

    2015 június                                    Készítette: vinpet (forrás: internet)