Lendva Vára és a Szent Katalin Templom
Lendván, a belváros fölött
magasodik az alsólendvai vár hófehér falú, L alakú épülete. Már a XII.
században is állt itt egy erődítmény, de a tatárjárás során megsemmisült. A
várból a városra és a környező szőlőhegyekre csodálatos a kilátás.
A vár története:
Az itt felépített
kővár a német Hahót nemzetség birtoka lett, akik később felvették
a Bánffy nevet, és egészen a XVII. századig a környék
legbefolyásosabb dinasztiájává váltak. Bánffy Miklós lelkes híve volt Mátyás
királynak, aki 1474-ben őt küldte el Nápolyba jegyeséért, Beatrixért. Hazafelé
a királykisasszony és kísérete, többek között Mátyás édesanyja, Szilágyi
Erzsébet is itt szállt meg.
A török dúlás
idején Lendva vára, végvárként állta a harcokat, a legjelentősebb
csatára 1603-ban került sor, de a várat a töröknek nem sikerült elfoglalnia. Az
1600-as években egy rövid ideig a Nádasdy család tulajdona volt, majd
királyi adományként az Esterházy családé lett a birtok Az Esterházyak
az I. Lipót király iránti hálából “L” alakba építették át a várat, így alakult
ki a ma is látható barokk stílusú épület.
A vár épületét a jugoszláv hadsereg a két háború közötti időszakban laktanyának használta, majd a második világháború után általános iskola működött benne. 1973 óta a Lendvai Galéria és Múzeum kapott otthont a várfalak között. Változatos képzőművészeti időszakos kiállításoknak is gyakran ad otthont a vár.
Lendva híres szülötte Zala
György szobrászművész. Legismertebb alkotása a Millenniumi emlékmű a
budapesti Hősök terén, de nemzeti emlékünk az aradi Ébredő Szabadság szobor is.
Emlékszobájában számos köztéri szobra megtekinthető kicsiben.
A város főutcáján áll az
1751-ben felszentelt barokk stílusú Szent Katalin-templom. A főoltár egy
itáliai mester alkotása Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. A szentély alatti
kriptában a város kegyurai és jeles egyházi személyiségei nyugszanak.
Lendván mi sem bizonyítja jobban
a magyarság jelenlétét és gyökereik megőrzését, mint Szent István szobra a
városka központjában.
Lendva és a
Muravidék Magyarország része volt, az I. világháború utáni békeszerződés
rendelkezése szerint került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Lendva ma is a
szlovéniai magyarság központja. Még ma is mintegy 4000 magyar él a 11 ezres
településen. Mindenfelé hallani magyar szót, a feliratok is kétnyelvűek.
A város egyik büszkesége a
Makovecz Imre tervei alapján megépült Művelődési Központ. A város „nappali
szobájának” kávézójában a kávé és a házi sütemény mellett finom lendvai bort is
meg lehet kóstolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése