Pápa
Az egykor bővízű Tapolca-patak
völgyében, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik ez a gyönyörű
város.
Története:
A települést először 1214-ben
említik oklevélben. II. András Nóráp egy részét eladományozta János fia Hektornak.
A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam,
quae venit de Papa”). A középkorban a vidék egyik meghatározó végvára volt, a Bécs
előtti védvonal részeként a harmadik legnagyobb vár volt Győr és Veszprém után.
A kedvező földrajzi
adottságainak köszönhetően a város gyors fejlődésnek indult. A Tapolca patak
malmai még a távolabbi vidék gabonájának őrlésére is képesek voltak. A város jelentőségét
országos hírű iskolája az 1531-ben alapított Református kollégium is emelte,
ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt.
Nevének eredete:
Számos monda kering a település elnevezésének eredetéről. A
legismertebb történet szerint István király itt találkozott Asztrik püspökkel,
aki átadta a pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott
fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát
küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából
nevezte el Pápának a várost.
A helytörténészek szerint a
város, Popo bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a
település elöljárója lehetett.
Van két humorosnak is tekinthető
történet is. Géza fejedelem fia, a későbbi István király még csecsemőként ezen
a helyen mondta ki először, hogy papa, és Géza atyai szíve örömében
adta volna a nevet a városnak. Volt, aki a púp szóból eredeztette
Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.
Látnivalók:
A Nagytemplomot Fellner
Jakab uradalmi építész tervei alapján kezdték el építeni. A copf stílusú impozáns
méretű, egyhajós csarnoktemplomot 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József
püspök.
A Griff szálló nevét az
Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta. Tánctermében egykor nagy
bálok, előadások és zenés estek zajlottak. Itt járta a táncot Kisfaludy Sándor későbbi
hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt,
majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét
1842-ben Petőfi Sándor.
A Pápai Református Kollégium
Gimnáziumának és Művészeti
Az Esterházy
kastély
A kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel, Franz Anton Pilgram tervei alapján.
A város történelmének egyik
fontos eleme a Kluge család kékfestő műhelye, melyet a Tapolca patak vízével
működtettek. Ma múzeum mutatja be a nagy múltú mesterséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése